A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kártya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kártya. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. augusztus 5., vasárnap

Szöröncse...

Hány hibát találsz a képen?

2012. július 31., kedd

Kezemben egy ÁSZ...

Eredetileg valamilyen kártyalap volt, csak az idő vasfoga, meg a lapát fanyele megkoptatta ezt a kitűnő mintát...

2012. május 14., hétfő

Póker Krasznahorka büszke várában...

Szenzációs dolgot találtak nemrég a tűzesetet vizsgáló tűzoltók a krasznahorkai vár maradványai közt bóklászva. Az egyik helyiségben megtalálták két ember maradványait, akik a vélhetően éppen pókert játszottak, amikor kitört a tűzvész. Az egyiküknek éppen pókere volt, ezt tanúsítja az épségben maradt, kártyákat tartó kéz... Valószínűleg nem ez volt az elhunyt legszerencsésebb napja az életében...

2012. május 11., péntek

Az élet szerencsejáték...

Az élet szerencsejáték, a tetoválás ne legyen az, eriggy normális helyre varratni!

2009. augusztus 4., kedd

M I S K A lapjai

Bár az élet nem osztott lapot, a környék legjobb korongecsetbajnokának, a tetováló megpróbálta kijavítani ezt ...
A képen rajt van a pemzlihuszár minden gyengéje.
Származási hely: 20090804


Köszi a képet István!

2009. július 1., szerda

Életfilozófia

Kalapács G. Ödön mellékállású utcai közszereplő életfilozófiájának képi megjelenítése. Ödön 20 évet lehúzott a vagongyárban kisegítő csikkszedőként, mikor belátta, hogy őt a sors többre teremtette. Felmondott, és azóta az utcán teszi közzé gondolatait, melyek töménységét általában literes kiszerelésű borral higítja.
A tetkó mondanivalója Ödön szerint: "Ha má' nincs fogad, mer' a szesz má' szinte sírba vitt, azé' még egy jót lehet billiárdozni a kártyaparti után, részegen, nem? Hö? Na!"
Származási hely: 20090701


Köszi a képet PICUR!

2009. június 26., péntek

Bányászpakli


Gazsi, a komlói vájárok felelős brigádvezetője mindig élmunkásnak számított. Ő volt a bánya legjobb lapátnyélgörbítője, de a forintos pókerben sem volt ellenfele. Nyugdíjba vonulásakor a kezére varratta a kedvenc munkatársait, akik évtizedeken keresztül nap, mint nap kísérték léhűtése folyamán. Mint látszik, rájuk is ragadt valami a munkás évek alatt, ugyanúgy, mint Gazsira, ha más nem is, szénpor.
Gazsi emlékül megtartotta a fekete disznóbőr csuklópántját is, ami most is ott feszít inas kezén.