2009. június 29., hétfő

Éhesvidám klotyótallér

Ferkó, a pissoir-tabletta unalmasan tengette napjait. Amióta munkába állt a Mámor bisztróban, csupán a Sárga Folyadék érte, meg néhanapján egy kis előemésztett sárgarépa, vagy némi kukoricás pizza. A cigire is gyorsan rászokott, nemhiába, jópár dekket a nyakába sercintettek odafentről.
Aztán egy húgyszagú estén...
Amikor már kezdett beletörődni sorsába....
...csoda történt!
Egy fénylő, citromszínben tündöklő tárgy hullott alá az égből, pontosabban az egyik magán könnyítő kuncsaft szájából!
A légyszartól sötétlő lámpabúra fénye megcsillant a lekerekített sarkokon, ahogy fényes meteorként közeledett a porcelán csésze szája felé; a töredezett ócska, slejmköpetes folyásoktól csíkozott csempék mohón szívták magukba és nagyképűen tükrözték vissza az ellopott csillogást, ahogy fugáról fugára közelebb került a pissoir belső átfolyónyílásaihoz.
Ferkó, a klozettillatosító egy másodperc alatt szerelembe esett az égi áldás iránt, ám ahogy az éles koppanással porcelánt ért és visszapattant, megcsapta orrát a citrus ízű Halls cukorka nyálcsordító illata, aminek savanyú ízelőérzete még a seggén is összehúzta a bőrt, nem csak a szájában rántotta össze a nyálat.
Késért és villáért gurult és és immár kitátott szájjal várta, hogy a Halls cukorka ismét alábukjon a horizonton és nyelőcsövében végezze be rövidke, supernova fényként kihúnyó pályafutását a fajansztól keletre...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése